2011. április 29., péntek

CSARAB-ERIKA - Calluna vulgaris (Erica)

Ericaceae / Erikafélék családja


Egyéb elnevezései: seprűvirág, erika, avarhanga

A csarab egész Európában eltejedt törpecserje. A 10-50 cm magas növény a nedves talajon szőnyegszerűen terül el. Elágazó szárának kis ágai felfelé nyúlnak, és szorosan egymáshoz simuló leveleket tartanak. 2 mm-es négyszögletű toktermése tele van maggal.

A csarab apró, rózsaszín vagy lila virágainak négy szirma harangra emlékeztet.


FELHASZNÁLT RÉSZEI

A virágos hajtásvégeket hasznosítják, amelyeket a virágzás végén gyűjtenek be. A virágzás jóliustól októberig tart, az éghajlattól függően. Szárítva, forrázatként vagy tinktúraként használják. Különféle gyógkészítmények alapanyaga is.

HATÓANYAGA
A csarab is tartlmazza azt a hatóanyagot, amelyet az Erikafélék családjába tartozó növények nagy részében megtalálunk. Ez az arbutozid, amelynek származéka a baktériumölő hatású hidrokinon.
A csakab összetetéle - mintegy 15% arbutozidot és szabad hidrokinont tartalmaz - igen közel áll a medveszőlőéhez. A csarabban 3-5% tannin is található.

A limoges-i egyetem francia kutatócsoportja kimutatta, hogy a hagyományosan a csarabnak tulajdonított gyulladásgátló tulajdonság egyik alkotrészének, az urszonsavnak köszönhető, amely képes a lipoxigenáz enzim tevékenységét is gátolni (innen eredeztethető a rák kialakulási mechanizmusával szemben kifejtett védelmező tevékenysége).





GYÓGYHATÁSA
A csarab vízhajtó és húgyúti fertőlenítőszer. Utóbbi célra azonban a medveszőlő hatékonyabb.
Más növényekkel együtt használva kiváló méregtelenítő hatású.

FELHASZNÁLÁSA
A csarabot a leggyakrabban a húgyutak heveny és idült gyulladása esetén javasolják.
Vízhajtó tulajdonsága miatt vesekő esetén kiváló kiegészítő kezelést jelent. Reumás eredetű gyulladások és köszvény kiegészítő kezelésére is kiváló.

FIGYELMEZTETÉS!
A csarabnak mind ez ideig semmilyen mérgező vagy káros hatása nem ismert. Még hosszan tartó alkalmazása esetén sem volt semmilyen mellékhatása.

ALKALMAZÁSA

BELSŐLEG

Húgyutak heveny vagy idült gyulladása 

Teaforrázat: 50 g szárított növényt tegyen 1 liter forrásban lévő vízbe; naponta 4 alkalommal.
Tinktúra: 40 cseppet keverjen el 2 dl vízben vagy forázatban; naponta 4 alkalommal.

Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!


Aprólevelű csalán

Urticari urens
Már mindenkinek voltak "csípős találkozásai" ezzel a növénnyel. De azok az anyagok, amelyeket érintkezéskor a bőrünkbe juttat - az acetilkolin és a hisztamin - a csalánt egyszersmind értékes gyógynövénnyé avatják.
Serkenti az egész szervezet anyagcseréjét, enyhítheti a legkülönbözőbb bántalmakat. Mindenekelőtt vizelethajtó. Ügyeljenek erre azok, akik reumában, hólyaghurutban, vizeletpangásban vagy húgykövektől szenvednek.
Ellenszere a hasmenésnek, enyhíti a vérzést, valamint náthás állapotban a túlzott váladék-képződést. Tisztítja a vért, s ezért különösen ajánlható tavaszi kúrára.

Csalánból már régtől fogva készítenek főzeléket, úgy mint a parajból. Leveshez is adják, mert gazdag fém (vas és magnézium) - tartalmát szervezet jól hasznosítja. Jelentős mennyiségű a C-vitamin tartalma.

Gyűjtés:
A csalánfajok mind fellelhetők a szabadban és a kertben. Begyűjtéskor húzzunk kesztyűt és a tövénél fogjuk meg a szárat. Majdnem egész éven át szedhető, mindenhol bőségesen megtalálható. A zöld részeket frissen kell felhasználni. Júniustól októberig virágzik.
Vigyázat, vegyszerrel leszórt csalánt ne gyűjtsünk!

Forrás anyag:
Varró Aladár Béla: Gyógynövények, gyógyhatásai
Maria Treben: Gyógyfüves éden


Condurangó.-Copaiva balzsam.

CONDURANGÓ.
Marsdenia condurango.


A fa kérge képezi a drogot, ennek a Közép-Amerikában honos, nem nagytörzsű fának.
Hatóanyaga: condurangin glycosida, kevés illóolaj, mézga, kaucsuk és condurit alkohol.
Értékes gyomorerősítő. Étvágygerjesztő, különösen ha ez lesoványodásnál válik szükségessé. Gyomor és bélgyulladás esetében is jó hatással van. Különösen erős dohányzók látják ilyen esetben használ.



Gyomorráknál az állapot javulását tapasztalták (közérzés, táplálkozási kedv, hányási inger csökkenés), májráknál is kedvező kísérletek folytak a kéreg porával vagy tinktúrájával.
Rákgyanus mellcsomók eseteiben külsőleg is ajánlják.
A hazai sárga tárnics pótolhatja ezt a külföldi drogot.


COPAIVA BALZSAM


A tropikus Amerika Copaivaferák családjából való fájának törzséből mesterséges csapolási eljárással összegyűjtött nedv.
A nyálkahártyák gyulladásos-gennyes állapotánál, elsősorban a húgy- és ivarszervek bántalmai esetében, továbbá bőrbajoknál ajánlják.
A drog balsamum cipaivae.




Citromfű

Melissa officinalis.

morzsolt citromfű megvásárolható itt: fuszeraruhaz.hu

Népies és német elnevezései:
Citromfű, gyógyító-, kerti-, orvosi méhfű, mézelke, melissafű,
Citronenmelisse, Beinenkraut, Frauenkraut.


A citromfű már az ókorban a legkedveltebb gyógy- és fűszernövények közé tartozott. A híres arab orvosnak, Avicennának köszönhetően honosodott meg Spanyolországban a 11. században. A citromfű később szerzetesek közvetítésével jutott el a falusi kertekbe.

Úgyszólván csodaszernek tekintették a korabeli gyógyfüvesek (herbalisták), akik látásjavító szerként, továbbá hisztéria és női panaszok ellen ajánlották. Bingeni boldog Hildegárd, a középkori természetgyógyász hangulatjavító hatást tulajdonított neki.
A mai természetgyógyászat értékes gyógynövényként ismeri el a citromfüvet. Illóolajainak köszönhetően gátolja a herpeszvírus terjedését, és pihentetően hat az idegrendszerre. A citromfűből készült főzet jótékony hatást gyakorol az irritált gyomorra, csillapítja az idegi eredetű erős szívdobogást, a tenziós fejfájást és a migrént, valamint a szívtájéki fájdalmat. A citromfű az egyik leghatásosabb növényi altató- és emlékezetjavító szer.

Citromfűtinktúra

A karmelita nővérek régi receptje alapján kitűnő citromfűtinktúrát készíthetünk, ha a citromfűolajat összekeverjük más illóolajokkal. A tinktúra többféleképpen alkalmazható:
nyugtatja a szívet és az idegeket, csillapítja a fejfájást, enyhíti az alvászavarokat, külsőleg alkalmazva pedig enyhülést hoz reumatikus fájdalmak és isiász esetén.


GYÓGYÍTÓ HATÁS:
A citromfű az egész szervezetre hat. Erősíti és egyúttal nyugtatja az idegeket, aminek köszönhetően megkönnyíti az elalvást, továbbá mérsékli az idegi alapú gyomor- és bélpanaszokat, mint amilyen a görcs és a felfúvódás. Mindemellett növeli az epekiválasztást.
Enyhíti a felgyorsult szívveréssel és idegi eredetű fejfájással járó szorongásos állapotokat. Egyes természetgyógyász specialisták ezért migrén ellen ugyancsak javasolják. Citromfű alkalmazásával gyorsabban gyógyulnak a száj körül megjelenő herpeszes hólyagok is.

HATÓANYAGOK:
A citromfű tartalmaz a gyomorra kedvező hatással bíró keserű anyagokat, csersavakat, valamint flavonoidokat. levelének illóolaja értékes vegyületekben, citrálban, citronellálban és kariolfilénben bővelkedik. Elsősorban ezen összetevőknek köszönheti citrusos illatát és idegnyugtató tulajdonságait. Ezenkívül baktériumölő polifenolos vegyületeket is tartalmaz, például rozmaringsavat. C-vitaminban szintén gazdag.

ÉRDEMES TUDNI
A citromfű csillapítja a terhesség alatt fellépő, idegi eredetű gyomorpanaszokat. Enyhíti továbbá a szülés után gyakran előforduló depressziót is.

KONYHAI TIPPEK

  • A citromfű frissítően aromássá teszi az ételt. Illata és íze savanykás, citrusos - éppen ezért az ételek ízesítéséhez használható citrom helyett is.
  • A friss és savanykás citromfű nem csak sós, de édes ételekhez is illik. Kiválóan érvényesül hideg mártások-ban, levesekben, könnyű zöldséges fogásokban, salátákban, tojásos-túrós ételekben, de üdítőitalokban és édességekben is (limonádé, gyümölcssaláták, gyümölcskrémek). Könnyű sárgarépa-salátát kapunk, ha a lereszelt sárgarépához 1-2 apróra vágott citromfűlevelet adunk.
  • A konyhában lehetőség szerint használjunk friss citromfüvet. Lefagyasztva télre is eltehetjük. A citromfű szárított levelei alkalmasak fűszerkeverékek és gyógyteák készítésére.
  • A szabadföldi citromfű jóval erőteljesebb ízű, mint az üvegházban nevelt fajta. Az utóbbihoz télen is hozzájuthatunk.
  • Limonádé vagy más nyári üdítőital hűtéséhez használhatunk jégkockát, amelybe felaprított citromfűlevelet fagyasztunk.
  • Az indonéz konyhában gyakran helyettesítik a citronellát az olcsóbb citromfűvel.
Citromfüves csirke

Összetevők 2-3 személyre
  • 10-15 citromfűág
  • 6 dkg puha vaj
  • só, bors
  • 1 nagy konyhakész csirke
  • 1 kk édes pirospaprika
  • 1 ek étolaj
  1. A citromfüvet mossuk le, rázzuk le róla a vizet. A levelek 2/3-át aprítsuk fel, és dolgozzuk össze a vajjal, egy kevés sóval, borssal.
  2. A sütőt melegítsük elő 200 °C-ra. A csirkét hideg vízben mossuk meg, majd töröljük szárazra. Mellén és hátán nyomkodjuk a bőre alá citromfüves vajdarabkákat.
  3. A csirkét dörzsöljük be sóval, borssal és paprikával. Ezután mellével lefelé helyezzük olajjal kikent tepsibe. Süssük 200°C-on 30 percig, majd fordítsuk meg, és további kb. 20 perc alatt süssük szép pirosra. Tálalás előtt szórjuk meg a maradék citromfűlevéllel.
Citromfűbor
A citromfűbor fogyasztása különösen szorongás és alvászavar esetén javallott. 30 g finomra aprított citromfűlevelet öntsünk fel 1 liter fehérborral. Tegyük palackba, és azt szorosan lezárva hagyjuk szobahőmérsékleten ázni 2 hétig. Ekkor szűrjük át vékony kendőn vagy papír kávéfilteren, és töltsük sötét üvegbe. Szükség esetén fogyasszunk belőle egy likőröspohárral, naponta 2-3 alkalommal, étkezés után.

2011. április 25., hétfő

CHINAKÉREG - Chinarinde

Cinchonia Ledgeriana, calysaya és succirubra szolgáltatja legtöbbnyire a sok chinafajta közül a drogot, melyet a fa ágainak és törzsének lehántása után nyernek. Ma már nagyobbrészt termelik.

Hazája: Jáva, Bolivia, Ceylon, India.

Hatóanyaga: chinin, cninidin, cinchonin, cinchonidin, stb.

a) A malária elismert gyógyszere, ebben a  minőségében általánosan használt. Hasonlóan jótékonyan befolyásolja a szeptikus bőrkiütést, gyomor- és sorvadás okozta lázat.
b) Erősítő a gyógyulás útján levő betegnek, különösen, ha a kimerültség, gyengeség a szervezet nedveinek (vér, tej, ondó, nyálka) csökkenése folytán következett  be. Továbbá vérszegénység, álmatlanság, fülzúgás, éjjeli izzadás, szemgyengeség (az öregkorban), neuralgikus fájdalmak hatásterületei.
c) Gyomorbeli zavarok szükséges, elsőrendű gyógyszere. Máj- és lépbajoknál javallva van (felváltva vérehulló fecskefűvel). Továbbá gyermekágyiláz, hószámzavar esetében és válozókorban csinakérget adnak.
d) Ajánlják még vízkór, elmezavar, bosedov tüdőgyulladás, garatgyulladás, spanyolnátha, asztma, üszkösödés (külsőleg, belsőleg) eseteiben.
e) Szabálytalan szívműködést javítja (extrasystolica).
A chinkakéregből forrázat, főzet, kivonat, tinktúra és elporítva porkeverék készül;
vizes kivonata cca 6%, alkoholos kivonata cca 12%alkaloidát tartalmaz.
Napi adagja 0.5 gr-ig forrázat, főzet, por alakban.

Orvos nélkül ne használjuk.

Fogport, hajszeszt és pomádét is készítenek belőle.

Pótszernek a puszpáng télizöld (buxus sempervirens) buxin hatóanyagával tettek kísérletet.
Ezideig nem vált be 0.1-től 1 gr-ig adagja, mert altesti kényelmetlenségeket, hányást, bódulást, hasmenést vált ki.
China-tinktúra. Vegyünk 10 gr apróra tört chinakérget és áztassuk 6-8 napig  50 gr 70%-os alkoholban. A szüredék vörösesbarna.
China-bor (lábadozóknak). 50 gr chinakérget 8 npig szobahőmérsékleten áztassunk édes- vagy vörös borban, a szüredék áttetsző, kesernyés. Ehhez, amennyiben különleges rendeltetése van, különböző anyagokat lehet hozzűákeverni, így pl. ha 1 gr ferr. pyrophosph. cum ammon. citr. in lamelis-t feloldunk 200 gr chinaborban, kitűnő vasbort kapunk.
Gyomorerősítő. Vegyünk 60 gr chinakérget 20-20 narancshéjat, tárnicsgyökeret és 10 gr fahéjat. Az összetört anyagot áztassuk 8-10 napig 500 gr 70 %-os alkoholban, azután filtráljuk. A főétkezések előtt éhgyomorra 1 pálinkás-pohárral fogyasszunk el belőle.




BORBOLYA, KÖZÖNSÉGES - Berberis vulgaris

Berberidaceae/Borbolyafélék családja


Egyéb elnevezései: sóska borbolya, borbolyabokor, sóskafa

A közönséges borbolya kb. 3 m magasra növő cserje, amely egész Európában elterjedt. Levelei kissé merevek, alapjuknál egyszerű, 2,3 ágú tövis található. Sárga virágai lógó fürtvirágzatba tömörülnek és erős szagúak. Korallpiros, hosszúkás termései savanykás ízűek, és csak kis mennyiségben fogyaszthatok. Gyökere erőteljes, szívós, kívül barna.

A sóskaborbolya hosszúkás apró piros termései a nyárvégén érnek be.

Felhasznált részei: A gyökérkérget, a leveleket és a termést hasznosítják: a termés szeptemberben érik be, a levelek május-júniusban szedhetők, a kérget pedig ősszel gyűjtik be. A kérget általában főzetként alkalmazzák, főleg epebántalmak ellen, a levelekből tinktúrát készítenek, míg a termést szemcseppek készítéséhez használják.

HATÓANYAGA
A növény izokinolinvázas alkaloidokat, antibakteriális hatású berberint és berbamint, valamint sárga színezőanyagot tartalmaz. A berberin a gyökér kérgében mintegy 3%-ban van jelen. A borbolya termése a berberinen kívül szaponinokat, szerves savakat - például almasav és borkősav-, valamint különböző cukrokat tartalmaz.

A legújabb kutatások Bulgáriában azt igazolták, hogy a sóskaborbolya gyökeréből kivont berberin gyulladáscsökkentő hatású. A növényt egyébként a közép-európai népi gyógyászat rendszeresen használja reumás fájdalmak kezelésére is.

GYÓGYHATÁSA
Az igazoltan antibiotikus hatású berberin és a berbamin hatást gyakorol az epeelválasztásra, így a közönséges borbolya enyhíti az epekő okozta fájdalmakat is. Keserű anyag tartalmánál fogva étvágygerjesztő hatású és elősegíti az emésztést.

FELHASZNÁLÁSA
A közönséges borbolyát hagyományosan májelégtelenségben szenvedőknek adják, illetve az epekő eltávolításának megkönnyítésére használják. A közönséges borbolya epehajtó készítményekben fordul elő, enyhíti az epehólyaggörcsöket. A berberin gyulladáscsökkentő hatása miatt a növény külsőleg alkalmazva gyulladásos szembetegségekre ajánlott.

FIGYELMEZTETÉS!
A borbolya gyökerében található alkaloidok miatt a növény mérgező, ezért alkalmazása terhes nőknek nem ajánlott; a berberin, de főleg a berbamin izomlazító hatása pedig alacsony vérnyomást okozhat.

ALKALMAZÁSA

Belsőleg

Epehólyaggörcsök esetén
Főzet: 5 g gyökérkérget tegyen 1 csésze vízbe, forralja 5 percig, majd 10 percig hagyja lehűlni.
Napi adag: 3 csésze.
Oldat: 20 csepp 1 pohár vízben elkeverve. Napi adag: 2 vagy 3 pohár.
Tinktúra: 20 csepp 1 pohár vízben. Napi adag: 2 pohár étkezéskor.

Külsőleg

Gyulladásos szembetegségek
Gyógyszertárban kapható szemcseppek.




Varró Aladár Béla - Gyógynövények, gyógyhatásai 

Ez a cserje nálunk napos, száraz lejtőkön terem.

Vörös változata: díszcserje. A levelek zöldek, tojásdadok, épszélűek, a tövisek egyszerűek, néha több ágúak. A virág sárga és lecsüngő fürtben álló. A bogyó hossúkás vörös és a levelekkel együtt savanykás ízű.

Fontosságát berberin hatóanyagának köszönheti.
A gyümölcsben dextroz, levuloz, pektoz stb. van.
A gyümölcsből készült ital (bor) üdítő; használják hasmenés, fejfájás, váltóláz, étvágytalanság esetén.
Foglazulás és foghúsgyulladáskor leveléből és fás kérgéből főzetet készítenek.

A máj működésében bekövetkezett zavarok, sárgaság, epepangás és főleg epekő bántalom esetén használják. Vesemedence és hólyaggyulladásnál medveszőlővel és csalánnal együtt hatásos.
Köszvény és reumás bajoknál is rendelik. A külföldi retanhia pótlására alkalmas.







VADGESZTENYE, KÖZÖNSÉGES - Aesculus hippocastanum

Érrendszeri betegségekből származó keringési zavarokra, visszerekre és ödémára.

Egyéb elnevezése:  Bokrétafa, Lógesztenye, vadgesztenye - Német elnevezése: Rosskastanie.
A gesztenyafa a 16. század óta díszíti a parkokat és a kerteket. A gesztenyének az érrendszerre gyakorolt gyógyító hatását csak mostanában kezdik értékelni. Az érrendszeri megbetegedések megelőzése és gyógyítása terén a gesztenyekivonat mára népszerűvé lett.
Jellemzők: A vadgesztenye egyenes törzsű, szétterülő koronájú lombhullató fa, a szappanfafélék családjába tartozik. A tornyos virágzatba tömörülő fehér vagy pirosas virágokból augusztusban kerek, tüskés termés fejlődik ki. A zöld burokban csillogó, barna mag: a vadgesztenye rejtőzik.

Előfordulás
A vadgesztenye a Balkánról és Kis-Ázsiából származik. Ma már csaknem egész Európában megtalálható, főleg parkokban nő.

Gyógyászati alapanyag
Gyógyszer-alapanyagként elsősorban a magját használják fel. A virágából, leveléből és kérgéből készült kivonatot ritkábban használják.

Összetevők
Fő összetevője az érrendszerre jótékony hatással bíró, kb. 30 szaponinból álló összetett keverék, az eszcin. További aktív összetevői: csersav, flavonoidok és keményítő. Levelének, kérgének és virágának eszcintartalma alacsonyabb, mint a magoké.

Felhasználási javaslat
Az eszcin elsősorban a vénákra fejt ki jótékony hatást. Csökkenti a gyulladást és gyógyítja az ödémát. Rugalmasabbá teszi az érfalat, megelőzi a hialuronsav elbomlását, csökkenti a vér viszkozitását, így az folyékonyabbá válik. A vadgesztenye-kivonatot érrendszeri panaszok (visszerek, vénagyulladás, aranyér), fájdalom, elnehezedő lábak, véraláfutás és zúzódások esetén külsőleg és belsőleg is alkalmazzák. A népi gyógyászatban virágát, levelét és kérgét is felhasználják reuma, köszvény, közönséges, enyhe hasmenés és különféle bőrbetegségek esetén. Vadgesztenyéből készült termékeket a kozmetikai iparban is használnak.

ÉRDEMES TUDNI
Gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban általában kaphatók vadgesztenyéből készült termések. Szárított kérget és virágát is forgalmazzák.

ALKALMAZÁS

Tinktúra 
50 g friss, darabolt vadgesztenyét öntsünk le 1 dl alkohollal (vagy pálinkával), és pihentessük 10 napig. Vénás panaszok és ödéma esetén naponta 2-3 alkalommal fogyasszunk 10-20 cseppet egy kis vízzel elkeverve.

Késztermékek
Gyógyszertárban kaphatók különféle ún. galenusi szerek (alkoholos kioldás, vízben főzés, forrázás útján nyert kivonatok), amelyeket belsőleg és külsőleg is alkalmazhatunk. A készítmények többsége 20-40 mg eszcint tartalmaz. Hajszáleres bőrre számos tonik és krém is kapható.





A növény részei

BOJTORJÁN, KÖZÖNSÉGES - Arctium lappa (A. majus)


Egyéb elnevezései: lapu, bogáncs, ragadvány, buzogáncs, ragadáncs, nagybojtorján

Az északi féltekén elterjedt közönséges bojtorján kétéves növény. Az első évben fejlődnek nagy, akár 60 cm hosszú tőlevelei, a második évben jelenik meg az erőteljes virágzó szár, amelyen 3-3,5 cm átmérőjű, bíbor lila, fészekvirágzatba tömörülő virágok fejlődnek. Karó alakú gyökere 5-6 cm vastag.

FELHASZNÁLT RÉSZEI 
A gyökerét és a leveleit hasznosítják. Gyökere kívül szürkésbarna, ráncos, belül fehéres színű, kemény tapintású. A virágzást megelőzően, júliusban szedik fel. Elsősorban kivonatként és porítva alkalmazzák. Keserű leveliből forrázat készülhet. A fitoterápia gyakran más növényekkel, például a nagy csalánnal és a háromszínű árvácskával együtt használja.

HATÓANYAGA
A közönséges bojtorján gyökere szénhidrátokban (inulin) és többszörösen telítetlen vegyületekben gazdag, amelyek mikroba- és gombaölő hatásuk miatt a bőrgyógyászatban hasznosíthatók. a levelekben a növény jellegzetes keserű ízét adó anyag, arktiopikrin található.

A növényfajok szaporodása a természetben többféle módon játszódhat le. A közönséges bojtorján esetében ez az állatok és az ember közreműködésével történik, mivel a virágzatok horogszerű fészekpikkelyei az állatok bundájához és a ruházatba tapadnak. Ez a vidéken jól ismert jellegzetesség ihlette a tépőzár feltalálóit.

GYÓGYHATÁSA
Egy sor kísérlettel sikerült kimutatni, hogy a többszörösen telítetlen vegyületek gátolják a baktériumok és a gombák szaporodását. Ezenkívül állatokon végzett vizsgálatok bizonyították, hogy a benne lévő rostoknak köszönhetően a bojtorján gyökere vércukorszint-csökkentő és salaktalanító hatású. Elismerték levelének epekiválasztást serkentő, vízhajtó és baktériumölő hatását is.

FELHASZNÁLÁSA
A bojtorján gyökerét a zsíros bőr betegségeinek (pattanások, faggyúmirigy-fertőzések) kezelésére javasolják. A keléseket és a fertőző körömágygyulladást is gyógyítja. Vízhajtó és méregtelenítő hatású gyökerét a vizelet- és a székletürítés könnyítésére használják. Levelét elsősorban kiegészítő kezelésként alkalmazzák bőrviszketés, repedezett bőr, horzsolások és rovarcsípések gyógyítására.

FIGYELMEZTETÉS! A közönséges bojtorjánnak jelenleg semmilyen mérgező hatása nem ismert, de az előírt adagokat tartsa be, és 15 évesnél fiatalabb gyermekek ne használják!

ALKALMAZÁSA

BELSŐLEG
Pattanásos, szőr- és faggyúmirigy-fertőzések, kelések, körömágygyulladás
Teaforrázat: 5 g szárított levelet tegyen 1 liter forrásban lévő vízbe, és 10 percig hagyja ázni.
Napi adag: 2 csésze.
Kapszula (gyökérporból): naponta 2-3 kapszula 1 pohár vízzel (gyakran csalán- és háromszínű árvácsakkapszulával együtt).
Vizelet- és székletürítési zavarok
Kivonat alapú szirup: 1 kávéskanállal keverjen el 1 pohár vízben; naponta 3 alkalommal, étkezés előtt.

KÜLSŐLEG
Bőrviszketés, repedezett bőr, horzsolás, rovarcsípés
Krém, kenőcs, balzsam: helyileg alkalmazva.

Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!



A növény részei

2011. április 16., szombat

BOGLÁRKA, KÖZÖNSÉGES - Ranunculus ficaria

Ranunculaceae/Boglárkafélék


Egyéb elnevezései: aranyka, boglárka, boglár, víziboglárka, közönséges salátaboglárka
A közönséges boglárka 10-30 cm magas, évelő növény, levelei fényes zöldek, szíves kerekded alakúak, ép, csipkés, szélűek, levélnyele hosszú. Szára üreges. Virágai aranysárgák, virágzásuk március-áprilisra esik. A gyökere gumósan vastagodott, koloncos. Termése kaszat termés.

FELHASZNÁLT RÉSZEI
A gyökereket és a leveleket hasznosítják. Tavasszal, még a virágzás előtt gyűjtik, azután árnyékban szárítják. A gyökeret és a leveleket gyógykészítmények előállítására használják, elsősorban kenőcsöket, bedörzsölőszereket és végbélkúpot készítenek belőle.

HATÓANYAGA
A boglárka érszűkítő hatású szaponinokban gazdag. Fő szaponinja az anemonin, amelynek izgató hatása is van. A növény levelei illóolajat, cseranyagokat és C-vitamint tartalmaznak.

A közönséges boglárka vagy salátaboglárka onnan kapta a nevét, hogy régen a fiatal növény leveleiből salátát készítettek. Az aranyérre való jótékony hatását régóta ismerik. Néhol amulettként viselik, hogy elkerüljék a bajokat.

GYÓGYHATÁSA
A gyökerek fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és vízhajtó tulajdonsága a szaponinoknak köszönhető.

FELHASZNÁLÁSA
A gyökereket kizárólag külsőleg szabad felhasználni az aranyér kezelésére.

FIGYELMEZTETÉS!
Napjainkban a közönséges boglárkát mint enyhén mérgező növényt ismerik. Számos boglárkaféléhez hasonlóan irritáló hatású. Virágzás után bőrpírt okozó anyagok halmozódnak fel benne, amelyek átmeneti vérbőséget idéznek elő a bőrben, és akár egyetlen érintésre hólyagosodást eredményezhetnek.

ALKALMAZÁSA

KÜLSŐLEG

Aranyér
Kenőcsök, bedörzsölő szerek vagy végbélkúpok (10%-os kivonatból): naponta 2 alkalommal.





2011. április 13., szerda

FEKETE BODZA - Sambucus nigra

Caprifoliaceae/ Bodzafélék családja

Egyéb elnevezései: bodza, gyepűbodza, bodzabokor, bodzafa, csete, fái bodza

Ez a cserje vagy fácska a 6 m-es magasságot is elérheti. Nagy levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék elliptikusak, fűrészes szélűek. Kicsi, krémszínű virágai lapos bogernyőbe tömörülnek, és bódító, édeskés illatot árasztanak. Az ágak felületén kiemelkedő paraszemölcsök láthatók. Termése fényes fekete, vékony héjú, ragadós csonthéjas bogyó.

FELHASZNÁLT RÉSZEI - A virágot, a leveleket és a termést hasznosítják. A  virágot és a leveleket június végén, a teljes virágzáskor gyűjtik be, megszárítják, majd forrázatként vagy főzetként használják. A termést teljesen érett állapotban gyűjtik.

HATÓANYAGA - A virágzat csersavakat, káliumsókat, nyálkaanyagot, szaponinokat és flavonoidokat, továbbá 0,1-0,2% ciánglikozidokat (sambunigrin) tartalmaz. A levélben cseranyagok és sambunigringlikozid halmozódik fel. A termés - amelyet főleg szörpök és lekvárok készítésére használnak - szerves savakban, antocianinokban (sambucianin), folsavban, valamint az A-vitamin provitaminjában, B- és C-vitaminban és vasban gazdag.

A vörös bodza (Sambucus racemosa) és a gyalogbodza (Sambucius ebulus) hasonló tulajdonságokat mutat, mint a fekete bodza. A vörös bodzát, vagy más néven fürtös bodzát skarlátvörös termése különbözteti meg. A gyalogbodza nem fa: fásodott kérge nincs, kevés ága, 1-2 m magas. Virágai és termései a fekete bodzáéhoz hasonlóak, a virágernyői kisebbek, a virágai nagyobbak, porzói bíborlilák. Kellemetlen szagú.

GYÓGYHATÁSA
A nyáknak köszönhetően a bodza virága lágyító hatásával elősegíti a hörgőváladék elfolyósodását. Nyugtató, izzasztó és vízhajtó hatású. A friss termésből készült lekvárt és szörpöt meghűléskor erősítőként és izzasztóként használják. A termésnek enyhe hashajtó hatása is ismert. 

FELHASZNÁLÁSA
A virágot vizelethajtóként és emésztést elősegítő szerként alkalmazzák, de kiegészítő készítményként segít a túlsúly leküzdésében is. Influenzás megbetegedések kezelésében izzasztó hatása miatt ajánlott. Külsőleg gégehurut, garat- és szájnyálkahártya-gyulladás, szájgyulladás kezelésére alkalmazzák. Belsőleg a termés hashajtó hatású, továbbá reuma kezelésére is ajánlott. Kérgét a népi gyógyászatban féregőzésre használják.

FIGYELMEZTETÉS!
A bodza nyers vagy nem eléggé érett termésének fogyasztása hányingert, hányást okozhat. Hő hatására (melegítéskor) a kedvezőtlen tüneteket okozó anyagok lebomlanak.

ALKALMAZÁSA

BELSŐLEG
Túlsúly
Teaforrázat: 2-5 g (vagy 1-3 kávéskanálnyi) virágot tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe, és 5-10 percig hagyja ázni. Napi adag: 5 csésze.
Influenza
Teaforrázat: 3 g bodzavirágot 3 g hársfavirággal együtt tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe. Napi adag: 6-8 csésze.

Reuma
Főzet: 2 maréknyi kérget tegyen 1 liter forrásban lévő vízbe, és addig forralja, amíg a víz a felére nem csökken.

KÜLSŐLEG
Gégehurut, garat- és nyálkahártya-gyulladás
Főzet: 50 g virágot tegyen 1 liter vízbe, 5 percig forralja, majd hagyja ázni mindaddig, amíg a főzet megfelelő hőmérsékletűvé válik. Gargarizáljon vagy öblögesse a száját naponta 4-6 alkalommal, étkezés után.

Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!










Bodza, földi


Sambucus ebulus.

Gyalogbodza, -Atich, Buchholder, Zwergholunder.

A földi bodza vagy gyalogbodza (Sambucus ebulus) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának bodza (Sambucus) nemzetségébe tartozó növényfaj. Rokonaitól, a fekete- és a fürtös bodzától eltérően nem cserje, hanem magaskórójú lágyszárú növény. Erdőszéleken, útszéleken található meg, őshonos Európában (Észak-Európa kivételével), Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában.
Lágy szárú, kellemetlen szagú évelő növény. Levelei összetettek, 5-13 fűrészes szélű levélkéből állnak. Virágzata és termése nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: virágai lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. A virágok kétivarúak, önmeddők, rovarbeporzásúak. Csonthéjas, fekete hárommagvú bengetermései vannak.
Hatóanyagok 
A gyökérben és a termésben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.
Gyógyhatása 
Korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves hányást, hasmenést okozhat. A homeopátia is felhasználja.


Black_beauty
Érdekességképpen a fekete levelű bodza



BIRS ALMA - Cydonia oblonga, Cydonia vulgaris

Birs: a késő ősz ajándéka

Sütve gyermekkori emlékeket idéz csodás illata, ragu- vagy bablevesbe téve gasztronómiai különlegességgé emeli azt, a háziasszonyt próbáló birsalmasajtról meg csak felsőfokokban lehet beszélni.

Ismerjük meg!

A Rosa­ceae, vagyis a rózsafélék családjába tartozó birs (Cydonia oblonga) az almafélékkel rokon, a köznyelvben birsalma, vagy birskörte, birs körtvély, büdös alma néven ismeretes leginkább.

Az eurázsiai kontinensen őshonos. Mivel a meleget kedveli, többnyire azokon a tájakon ültetik inkább, ahol szőlőt is termesztenek. A birs fája négy-hat méter magasra nő, májusban és júniusban virágzik. Mivel melegkedvelő növény, elsősorban szőlőtermelő vidékeken termesztik. Kiskertek dísze lehet sötétzöld leveleivel, rózsaszín-fehér virágaival, érdekes alakzatokba ágazó törzsével, ősszel pedig az élénksárga terméseivel. Szüretelésének ideje szeptember végén kezdődik, és az időjárástól, valamint a fajtától függően akár november végéig, december elejéig is elhúzódhat.
Alakja szerint kétféle, alma és körte alakú birset ismerünk. Magyarországon a berecki és a konstantinápolyi birsfajtákat termesztik.

A berecki birs gyümölcse nagy, megnyúlt tojásdad, körte alakú. Felülete gyakran bordás, barázdás, színe élénksárga, narancsos, erősen molyhos felületű. Húsa fehér sárga, kemény kősejtes, tárolása alatt taplósodásra hajlamos. Íze édeskés, igen erősen illatos.

A konstantinápolyi birs gyümölcs szabálytalan körte vagy alma alakú, héja vastag, zsíros, erősen molyhos, húsa fehéres sárga, félkemény, íze savas, kevésbé édes, erősen illatos.

Miért jó?


A szénhidráttartalma megegyezik az almáéval vagy a körtéével, C-vitamin tartalma meghaladja a 10 mg-ot száz grammonként. Gyümölcsféléink közül ennek a legmagasabb a pektintartalma, ezért a konzervipar fontos alapanyaga. Fanyar ízét a csersavtartalma okozza.

Hogyan fogyasszuk?

Kősejtes állománya és összehúzó hatása miatt nyersen nem fogyasztják. Téli esték kedvelt csemegéje viszont a tűzhelyben vagy akár a fafűtésű kályha tetején megsütött, otthonos illatot árasztó birsalma. A szegfűszeggel, cukorral, kis citrommal ízesített birsalmakompót, amelyből behabarva finom levest lehet készíteni, szintén általánosan ismert.

A mustban befőzött birs igazi különlegesség, és nem is nehéz elkészíteni: víz helyett mustban főzik fel a gyümölcsszeleteket.

Komolyabban próbára teszi viszont a háziasszonyi képességeket a birskocsonya, birslekvár, még inkább a híres birsalmasajt készítése. Ez utóbbi lényege, hogy a hámozatlan birset megfőzzük, levét leszűrjük, majd a gyümölcshúst ugyanannyi cukorral és kilónként egy fél citrom levével sűrűre főzzük. Kék szőlő levével lehet pirosabbá tenni, szokás diót vagy mandulát tenni bele. A sűrű masszát formákba öntjük, és egy-két napig szárítjuk. Ha valaki úgy főzi, hogy egy másik, nagyobb lábasban vizet forral alatta, akkor különösen szép, tiszta, világos színt érhet el vele.

Tippek-tanácsok

A tisztított, hámozott birs húsának megbarnulását megakadályozhatjuk, ha a főzővizébe kis citromlevet facsarunk. Ínyencek szerint a kacsa aprólékból készült ragulevesnek pikáns ízt ad, a régi szakácskönyvek a bablevesbe is ajánlják.
A berecki birs szállításkor a héja könnyen nyomódik és barnul. A konstantinápolyi birs viszont jól szállítható és tárolható. Az épen leszedett birs hideg pincében jó két hónapig eltartható.

Érdekességek

Varró Aladár Béla, aki Gyógynövények gyógyhatásai című könyvében összefoglalja a hagyományos népi gyógyászat ismeretanyagát, a birs magjának, pontosabban az abból (áztatással vagy főzéssel) készült vizes nyálkakivonatnak hűsítő, bevonó, lágyító, nyugtató és izgalmat szüntető hatást tulajdonít, ezért gyomor és toroknyálkahártyák gyulladásánál, valamint köhögésnél és hűlésből származó betegségeknél ajánlja. A népi gyógyászat pedig ezen kívül szemgyulladás, repedezett bőr, mellbimbógyulladás, égési seb, aranyeres csomó, fagyás esetén alkalmazza.

Cikk és a képek forrása: hazipatika.com

Cydonia vulgaris.
Birs körtvély, bűzös alma, bisoma, - Quitte.

Fa vagy cserje. A levelek tojásdadok, eleinte molyhosak, alul szürkén molyhosak. A csésze levelek rendszerint a termésen rajta maradnak. A szirmok piroslók.
Hatóanyaga: cukor, almasav, némi cseranyag.
Hűsítő, bevonó, lágyító, nyugtató és izgalmat szüntető. 
A magjából készült vizes nyálkakivonatnak van meg ez a sajátossága, amiért is gyomor- és toroknyálkahártyák gyulladásánál használjuk; továbbá köhögésnél és hűlésből származó betegségeknél.

Forrás: Varró Aladár Béla - Gyógynövények, gyógyhatásai






BERKENYE, MADÁR-VERES - Sorbus aucuparia

Eberesche, Vogelbeerbaum.

Dús, molyhos virágzatú, vörös termésű cserje, többször magas fa. A madarak gyümölcsét szeretik, a magot emésztetlenül ürítik ki, ami hozzájárul elterjedéséhez, sőt alig megközelíthető helyeken (üregek, tornyok, falak, háztetők) is feltalálható.
Hatóanyaga: nádcukor, glucose, org. savak, egy méteres anyag, vörös festék.
Gyümölcse enyhe hashajtó.
Reumánál, vesekő-bántalomnál hatásosan alkalmazható. 
A tüdőnek lázzal járó beteges eseteiben sikeres tapasztalatokról számolnak be egyes kutatók. (Nippler, Haller.) A népgyógyászatban ezen tulajdonságait ismerik.


Vesekő-tea. (Ulrich)
Fruct. sorbi. aucupariae cont.
Rad. rubiae tinctoreae conc.
Sem. lycopodii clavati aa. 25 g
M.f. spec. D.S. 2 evőkanállal 300 g vízre jól kifőzni,
naponta 1-2 csészével elfogyasztani.


Vesekő, vizelési nehézség és hasmenés ellen.
1 kg berkenye gyümölcsöt 1/2 kg cukorral sűrűre főzünk, 
ebből naponta többször 1 kávéskanállal fogyaszthatunk.








Berkenye album


A növény részei

TIMCSI GYÓGYNÖVÉNYKERT

FIGYELMEZTETÉS!

A Timcsi GyógynövényKert egy információs jellegű weboldal, amelyet orvosi szakvélemény nélkül nem szabad alkalmazni.
A Timcsi GyógynövényKert szerzője nem gyógynövényszakértő, minden, amit itt leírtam a források közt szereplő könyvekből, internetes oldalakról származik.

Ha komolyan beteg vagy, mindenképpen fordulj orvoshoz, ha pedig gyógyszereket szedsz, akkor is kérd ki a orvosod véleményét a gyógynövények használatáról.
Még akkor is, ha esetleg dédnagyanyád hagyományozta rád a gyógynövények használatának technikáját, mert minden ember másként reagálhat, esetleg allergiás lehet valamely összetevőre.

Felmerülő egészségügyi probléma esetén mindig konzultálj orvosoddal.

A Timcsi GyógynövényKert szerzője nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyeket az önállóan, segítség nélkül, kizárólag az Timcsi GyógynövényKert oldalon szereplő informácókra támaszkodva elvégzett, abbahagyott vagy nem megkezdett gyógykezelés okoz.

További részleteket itt olvashatsz:
http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2012/10/figyelmeztetes.html

KIEMELT BEJEGYZÉS

ÉDESKÖMÉNYTEA

A zellerfélék családjába tartozó édeskömény a Földközi-tenger medencéjéből származik, ahol a réteken és hegyoldalakon vadon terem. Jel...

IDŐJÁRÁS

111

lap tetejére

222

lap tetejére