2011. augusztus 31., szerda

SAVANYÚ KÁPOSZTA

Most, hogy már végérvényesen beköszönt az ősz, bizony sokkal nagyobb szüksége van szervezetünknek a vitaminokra, mint a nyár folyamán bármikor. Elfogynak lassan a friss gyümölcsök, zöldségek, és nélkülük sajnos sokan visszatérünk a nehéz étkezésekhez, vitaminban és ásványi anyagban szegény menükhöz. Hogy mégse legyen ez így, nagy segítségünkre lehet egy egyszerű vitaminbomba, a savanyú káposzta.

Szerintem nincs is olyan ember, aki ne ismerné ezt a hazánkban oly népszerű, és oly sok módon elkészített és feldolgozott gasztronómiai csodát. Amellett, hogy tele van a legkülönfélébb vitaminokkal, jó társ lehet a fogyókúrában, és a szervezet méregtelenítésében is.

Hatásosan szabályozza a vércukorszintet, és csökkenti a koleszterinszintet is. A savanyú káposzta erjesztése során olyan, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a bélflórára, megakadályozva ezzel a káros mikrobák megtelepedését. Külön szerencsés dolog, hogy a káposzta a savanyítás után is megőrzi nagyon magas C-vitamin tartalmát.

A savanyú káposzta készítéséhez felhasznált fűszerek (a mustármag, babérlevél, bors, köménymag, torma, stb.) mind gyógynövények, s ezek a káposztával kifejtik a légutakban és az emésztőrendszerben jótékony hatásukat.

Amennyiben módunkban áll, érdemes szétnézni a piacon, és megkeresni a legjobb savanyú káposztát. Mert bizony káposzta és káposzta között is van különbség. Az igazi házilag savanyított káposzta színe sárgás, míg a vegyszerekkel savanyodásra bírté inkább fehér. Személy szerint én mindig megnézem azt is, hogy milyen vastagra van gyalulva a káposzta.
Biztosan ízlés kérdése, de én a vékony hosszú szálú, sárgán fénylő savanyú káposztát részesítem előnyben. Persze az ízesítés sem egységes.

Nem kell azonban feltétlenül előre zacskózott vagy piacon árult káposztát vennünk, mert kis idő ráfordítással magunk is elkészíthetjük otthon házi vitamincsemegénket. Számos erre vonatkozó recept található ma már az interneten vagy éppen a különféle magazinokban.
A savanyú káposzta nem csak nyersen fogyasztható, bár a jól összeérett ízek talán így élvezhetőek leginkább. Kitűnő saláták, levesek, főételek is készíthetőek belőle.

Forrás: egészségtipp.hu

A népgyógyászat leírása:


Brassica oleracea.

Weisskraut, Kopfkohl, Weisskohl


Nálunk többfajtáját termesztik, mert kedvelt és kitűnő főzeléket szolgáltat. A savanyú káposzta készítésénél kevés sót szabad csak felhasználni. Borókát, szőlőt, esetleg bort szoktak néhány helyen hozzátenni a készítésénél.

A savanyú káposztát nyersen gyomorrontásnál, különösen ha az romlott ételtől származott. A gyomor és beleket gyorsan tisztító hashajtó hatásánál fogva régóta használják. A káposztalének van meg elsősorban ez a tulajdonsága (Katzenjammer). A megromlott nedvek, felgyülemlett gázok kivezetését eszközli, miáltal végerdményben előmozdítja a vérképződést, a gyomrot erősíti. A nép köszvénynél savanyú káposzta kúrát tart.

Külsőborogatásra is használják a savanyított káposztát levelével együtt, elhanyagolt, gennyesedő sebeknél, mert fájdalmat is szüntet. Ajánlják ezeket a borogatásokat égis sebekre és méhcsípésre is.


2011. augusztus 30., kedd

Illóolaj.hu - élménybeszámoló Pannonhalmáról

Mi is jártunk ám Pannonhalmán! 
Egy családi kirándulásra kerekedtünk fel, a Bakonyba, egy kis faluba. Már jó előre kigondoltuk, milyen szuper lenne, ha összekötnénk a kellemest a hasznossal, és mi is élőben látnánk – sőt, még nektek is megmutatnánk – a Pannonhalmi Főapátság sokszor említett gyógynövényházát, -kertjét és levendula lepárlóját.
Nagyon meleg volt. Nem is meleg, rekkenő hőség. Autóval mentünk, és megálltunk lent, az étteremhez közel, a parkolóban, majd felsétáltunk az Apátsághoz. Itt sajnos nem lehet jegyet venni, csak lent, a fogadóépületben, innen indulnak a csoportok tárlatvezetéssel az erdőn keresztül.
Mivel kisgyerekekkel voltunk, már nem volt erőnk visszamenni jegyet venni, inkább lesétáltunk az arborétumba, majd kis, kiépített ösvényeken át legyalogoltunk a domb aljára, ahol már messziről látszott a Gyógynövényház, a gyógynövénykert, a levendula lepárló épülete és a teaház.

Fák közül

gyógynövényház+kert+ lepárló+teázó

gyógynövényházból

A teaházban isteni, jéghideg, hűsítő menta és levendulaszörpöt ittunk, és megkóstoltuk a híres bencés gyógynövényes likőrrel töltött csokit is.
Közben körbe lehet sétálni a gyógynövénykertet, ahol a bencés hagyományok szerint kiépített kertecskékben a legfontosabb gyógynövényeket lehet megcsodálni: a levendulát, a borsmentát, a citromfüvet, az orvosi zsályát és a kakukkfüvet. 2010-ben kezdődött a kakukkfű, citromfű és zsálya újratelepítése és termesztése az apátsági kertészetben, majd az idén további 28 faj telepítésére is sor került (menta, rozmaring, kasvirág, orbáncfű, körömvirág, máriatövis, bazsalikom stb.)

gyógynövénykert

    


A teázó melletti épületben kényelmes ülőalkalmatosságokból néztünk meg egy rövidfilmet a levendulaszüretről és a lepárlás folyamatáról – hogyan lesz a levendulából illóolaj.
Itt már illatoztak a felakasztott, szárított gyógynövények. Közben kis állványokon mindenki próbára tehette a tudását: párosítani lehetett egyes gyógynövények nevét, képét és gyógyhatásait.

levendula    

Majd átsétáltunk a szomszédos épületbe, ahol már az ajtón belépve megcsapott az a jellegzetes, finom levendulaillat. Itt párolják a levendulát, itt készül a híres pannonhalmi levendulaolaj, amelyet annak idején Magyarországon a szerzetesek honosítottak meg középkori monostorkertjeikben.

levendula bokrok

Ipari célú telepítése is a bencések közreműködésével történt az 1920-as években a tihanyi apátság birtokain. Bittera Gyula, a kor neves gyógynövényszakértője (az első magyar illóolajgyár igazgatója) hozta létre Franciaországból hozott szaporítóanyag segítségével az első magyar ültetvényt.

lepárló2

Ha jó az idő, akkor a legmelegebb időszakban, június-júliusban kell leszüretelni a levendulát, így az apátság körüli három hektárról egy évben akár 110 liter illóolaj is származhat. Az idei évben nem kedvezett az időjárás, sajnos két esős időszak között kellett leszüretelni a növényt, amit még hagyományosan, sarlóval végeznek. Fontos még megjegyezni, hogy vegyszeres kezelés nélkül termesztik itt ezt a sokoldalú gyógynövényt.

lepárló    

Az arborétum mai, angolkert formáját a 19. század elején Szeder Fábián bencés szerzetes alakította ki, aki megtervezte az útvonalakat és a jelentősebb növénykiültetéseket. Az egyik tervezett útvonal az Arborétum legidősebb fáihoz vezet, de megcsodálhatjuk Amerika, Ázsia, a Kárpát-medence vagy a Mediterráneum növényvilágát is, egy barokk pavilont, kerti tavat, vagy egy épített labirintust is!

Végül íme 3 hasznos recept a bencés szerzetesektől:

Körömvirágolaj készítésekor 20 gramm apróra vágott körömvirágot jól záródó üvegedényben, annyi növényi olajban (mandula- napraforgó- vagy olívaolajban) áztatunk, amennyi ellepi. Jól lezárva 6 hétig napos helyen érleljük, és naponta felrázzuk, majd az olajat átszűrjük, és légmentesen záródó, sötét üvegbe töltjük. Száraz vagy gyulladt bőr kezelése céljából a bőrt gézlap segítségével naponta többször áttöröljük.

Levendulafürdő készítéséhez 100 gramm levendulavirágot 2 liter forró vízzel leöntünk. 5 percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrjük, és a 37-38 fokos fürdővízhez adagoljuk. A nyugtató hatás elérése érdekében legalább 20 percet a kádban töltünk.

Kakukkfüves méz: 20 gramm, virágzásának kezdetén, száraz időben gyűjtött kakukkfűhajtásra jól záródó üvegedényben annyi mézet öntünk, amennyi ellepi. Naponta felrázzuk, majd 6 hét múlva vízfürdőn felmelegítjük, a mézet leszűrjük, és jól záródó edényben tároljuk. Száraz, görcsös köhögés esetén egy kávéskanállal fogyasztunk belőle. Használata szoptató vagy várandós nők számára, illetve azoknak, akik pajzsmirigyproblémákkal küzdenek, nem ajánlott!

illoolaj.hu

Láttad már? Pannonhalmi gyógynövényekből, tradicionális receptek alapján készültek, katt ide >>>

2011. augusztus 26., péntek

Homeopatia Magyarországon

Kiteljesedés Magyarországon 




Magyarországon az 1820-as évekre vált ismertté a homeopátia. Nevét hasonszenvnek magyarították, vagy szelíd gyógymódnak nevezték. Egyre több orvos tért át erre az új gyógyító módszerre. Az első homeopata nemzedék tekintélyes tagja volt Bakody József, Forgó György (Pest vármegye főorvosa), Attomyr József, Almási Balogh Pál (Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa, barátja). Ehhez az első generációhoz tartozott, de a homeopátiával csak később, az 1830-as években ismerkedett meg Kovách Pál (győri orvos, ismert drámaíró), Argenti Döme váci orvos, Moskowitz Mór (az egyik legelső zsidó származású polgár, aki az uralkodótól nemesi címet kapott), Vezekényi Horner István (a gyöngyösi kórház alapítója), Ivanovich András, Hausmann Ferenc. A 19. század első évtizedeiben még lehetőségük nyílt személyesen is találkozni Hahnemannal. Attomyr Józsefről, Kovách Pálról, Moskowitz Mórról és Almási Balogh Pálról biztosan tudjuk, hogy Hahnemann személyes hatására váltak elkötelezett homeopatává.

1819-ben – a hivatalos orvosi és gyógyszerészi intézmények tiltakozásának hatására – császári rendelettel tiltották be a homeopátiát a Habsburg Birodalom területén, de a tiltást nem tartották be szigorúan. 1837-ben a tiltó rendeletet visszavonták.

Az 1820-30-as években a nagyvárosokban több magánalapítású homeopátiás egészségügyi intézmény nyílt. Az első közülük, a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó, az 1820-as évek elejétől működött Sztaroveszky doktor vezetésével. 1833-ban Kőszegen, majd 1838-ban Gyöngyösön is homeopátiás kórház nyílt. Ez utóbbi 1872-re százhúsz fekvőbeteget tudott ellátni – ez volt a mai gyöngyösi városi kórház jogelődje. Ötvenhárom éven keresztül homeopátiás gyógyítás folyt az intézményben.

Az 1831-es országos kolerajárvány idején a homeopaták olyan jó eredményeket értek el a gyógyításban, amelyek már szélesebb társadalmi körben felhívták rájuk a figyelmet. 1830-ban megjelent Hahnemann Organon című műve negyedik kiadásának magyar fordítása (Bugát Pál és Horváth József orvosok munkája).
Az 1860-1870-es években Magyarországot a homeopátia fellegvárának tartották. 1865. december 28-án tizenöt orvos megalakította a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet a Tudományos Akadémia egyik termében. Elnöke Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti Döme, első titkára Szontagh Ábrahám lett. Rendes tagjai közé csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel.

1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda (a könyörületesség hajléka), amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Egyik létrehozója és főorvosa Bakody Tivadar volt, az ápolónői feladatokat német diakonisszák látták el. Ez az intézmény volt a mai Bethesda Gyermekkórház jogelődje.

Az egylet egyik fontos célkitűzése – ingyenes járóbeteg-rendelő létesítése Pesten – 1867-ben valósult meg Szontagh Ábrahám és Wurda Sándor vezetésével Terézvárosban, a Kiskereszt (más néven Kismező) utcában. 1870-ben megnyílt a második magánalapítású homeopátiás kórház Pesten, a ferencvárosi Fő utca (később Knézich u.) 15. alatt: az Elisabethinum. A kórház fővédnökségét Erzsébet királyné vállalta, róla kapta a nevét az intézmény. Az ápolónői feladatokat irgalmasrendi apácák látták el.

1871-ben megalakult a pesti egyetem orvosi karán az első, majd 1873-ban a második homeopátiás tanszék (az országgyűlés többségi támogatásával, de az orvosi fakultás ellenvetésével). Az egyik tanszék – Hausmann Ferenc vezetésével – a tudományos kutatásokra szakosodott, Hausmann halála után, 1876-ban megszűnt. A másik tanszéknek, amelyet Bakody Tivadar vezetett, a homeopátiás terápia gyakorlata volt a profilja. A két tanszék összesen harminchárom éven keresztül állt fenn. Ezekben az évtizedekben a fővárosban több homeopátiás szereket is forgalmazó bolt működött.

1874-ben a főváros közkórházában, a Szent Rókus Kórházban megnyílt egy hasonszenvi osztály, négy kórteremmel, hetven ággyal. Az osztályos főorvos Bakody Tivadar lett. (Ez az osztály 1885-ben átkerült az újonnan létrehozott Új Kórházba, amely később a Szent István Kórház nevet kapta.)

Az emberek érdeklődése a homeopátiás gyógymód iránt a 19. század végére csökkent, amikor az akadémikus orvoslás több, látványos tudományos eredményt hozott, a homeopátia terén viszont nem következett be nagy előrelépés. A fentebb ismertetett egészségügyi intézményekben nagyrészt megszűnt a homeopátiás gyógyítás, egyre kevesebb homeopata orvos praktizált, a laikus homeopaták száma is lecsökkent. A homeopátia ügyét Schimert Gusztáv (1877–1955) élesztette újjá, aki 1918-tól 1944-ig az Elisabethinum (későbbi nevén Szövetkezetek Erzsébet Kórháza) homeopátiás osztályát vezette, emellett kiterjedt magánpraxist folytatott. Orvosi működésébe orvos fiait is bevonta (közülük a legismertebb Szentágothai János professzor volt). 1935-ben a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga Budapesten tartotta 10. Kongresszusát. Az eseménynek a Gellért Szálló és a Lloyd-palota adott otthont. A kongresszusra huszonkét országból közel százötven homeopata érkezett.

1948-tól, illetve 1950-től a homeopátiát (más alternatív gyógymódokkal együtt) „kapitalista”, nem kívánatos gyógymóddá nyilvánították. A patikák államosításakor a homeopátiás szereket is be kellett szolgáltatni, így e módszer gyakorlása lehetetlenné vált.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) 1990-ben megvizsgálta a homeopátia ügyét, és közölte a minisztériummal szakvéleményét: „…a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt.” A homeopátia gyakorlása újra lehetségessé vált hivatalosan is. 1991-ben megalakult a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Orvosi Tudományok Osztályának a komplementer medicináról kialakított állásfoglalása a természetgyógyászat tudományosságán alapul. Ebben az állásfoglalásban a Homeopátiát a filozófiai alapokon nyugvó eljárások közé sorolta be.

A homeopátia elveit is alkalmazva fejlődött ki Németországban többek között az antropozófus orvoslás. Az íriszdiagnosztika magyar felfedezője, Péczely Ignác pályafutása laikus homeopataként indult, de később más utakra tért. A szérumterápia (védőoltások elmélete) eredményeit próbálták felhasználni a homeopátia tételeinek igazolására, de látszólagos hasonlóságuk ellenére ténylegesen nem vethetőek össze.

A korai időszakban a laikus homeopaták egy része kapcsolatba került más módszerekkel is, például a spiritizmussal, magnetizmussal – a modern korban ez csak egyes laikus homeopatákra jellemző. Az orvosi végzettségű homeopaták (Magyarországon hivatalosan csak ilyenek gyógyíthatnak) ma már felhasználják az akadémikus orvoslásnak mindazokat a vívmányait (elsősorban a modern diagnosztikai lehetőségeket), amik módszerükkel összeegyeztethetőek.

KAPOR - Anethum graveolens L.

A KAPOR NEMCSAK FŰSZERNÖVÉNY


Népies nevei: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.
A kapor a legközismertebb fűszer és gyógynövény. Erről a Földközi-tenger vidékéről származó ősrégi fűszerről már a Bibliában is említést tettek, óriási értéke miatt adófizető eszközként használták és a pénzt helyettesítette. Kevesen tudják, hogy a középkorban a kaprot varázserővel ruházták fel, a boszorkányok szerelmi bájitalt készítettek belőle, de szemmel verés és egyéb varázslatok ellen is előszeretettel használták.

Napjainkban főleg Oroszország, Észak-Afrika és Skandinávia gasztronómiájában játszik fontos szerepet.
Levele, termése kellemes, jellegzetes illatú, aromája kicsit az ánizsra, köményre hasonlít.
Hazánkban jelenleg egyetlen fajta, az 1959-ben elismert Budakalászi.
A kapor nagyon sok híres parfümház titkos esszenciájának alapanyaga

Pannonhalmi Főapátság Gyógynövényház és gyógynövénykert

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövényház és Gyógynövénykert megnyitójáról ugyan lemaradtunk, amely augusztus 15.-én volt!

De a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertje és Gyógynövényháza egész évben látogatható, érdekes, szép és hasznos kikapcsolódás és kirándulás családjával és barátaival.

A középkori bencés monostorokban a szerzetesek a szakrális és a világi feladatok ellátása mellett már a legkorábbi időktől kezdve gyógyászati tevékenységet is folytattak. Egy 1201-ből származó hiteles helyi oklevél a bizonyíték arra, hogy Szent Márton hegyén ispotály működött, ahol a szerzetesek mellett a környék lakossága is ellátást kaphatott. A gyógynövények mindennapos használatáról tanúskodik egy 1697-ben írt szertartáskönyv is, mely a különféle betegségek kezelésére javasolt gyógynövényekhez rendelt áldások szövegét tartalmazza. Reisch Elek 1735-ből származó kézirata több, mint ötven gyógytea receptet tartalmaz, de különféle kenőcsök, alkoholos tinktúrák, gyógynövény fürdők elkészítésére vonatkozóan is adatokkal szolgál.

A századokon át megszakítás nélkül működő monostorok óriási tapasztalatot halmoztak fel a gyógyítás terén, könyvekben, receptúrákban lejegyezve, melyek ma is hozzáférhetők. A most élő bencés szerzetesközösség a múlt hagyományaira, a hajdan volt szerzetes-tudósok lejegyzett ismereteire alapozva, azonban a mai kor tudományos és technológiai színvonalán újragondolva folytatja a gyógynövényekhez kapcsolódó tevékenységét. Az ősi receptúrák alapján a Főapátság munkatársai – a szigorú szakmai és minőségi követelményeknek megfeleltetett külső partnerekkel közösen – az elmúlt években számos gyógynövény alapú termék gyártásába kezdtek. A Pannonhalmához évszázadok óta kötődő, a következő hetek középpontjában álló különféle levendula termékek – olaj, szappan, tea – mellett számos további gyógynövény alapú termék is forgalomba került.


Arborétum és Gyógynövénykert


A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években.

Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.


A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható,
- májustól szeptemberig 9-20 óra között,
- októbertől áprilisig 10-17 óra között.
A Gyógynövényház és a Lepárlóépület májustól szeptemberig látogatható,- hétköznap 13-16 óra között,
- szombaton és vasárnap 11-16 óra között.

Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.

További információ:
TriCollis Tárlatvezető Iroda
Tel.: (+36 96) 570 191


A Pannonhalmi Apátság honlapja itt található: Bencés

2011. augusztus 22., hétfő

Gyalogfenyő-boróka

Juniperus communis.


Tüskefenyő, borsika, pattogó.
Wachholder, Kranewettbaum, Reckholder.

Piramis alakú, ágas, sötétzöld cserje vagy fa, hármas örvben álló szúrós, hamvas, alul világoszöldszínű tűlevelekkel. A fa kérge vöröses, fája sárgásszürke, kellemes illatú. Bogyói az első évben zöldek, második évben megérve, feketék és késesen hamvasok.
Hazánkban napos, homokos, dombos területeken, erdőtisztásokon, szórványosan az egész országban megterem.
Bogyóit (bacca) gyökerét (radix) és az ágak farészét (lignum) gyűjtjük.
Hatóanyaga: illóolaj, növényisavak, invert cukor, juniperin glycosida és szénhídrátok, pektinaanyagok.
Nyers bogyója naponta 4-5 szemet elrágcsálva előmozdítja az emésztést, elmulasztja a fejfájást és a száj rossz szagát, ha az a gyomortól származik. Gyomorégést, gyomornyoást és felfúvódást is szüntet.
A nagyobb mennyisségben elfogyasztott nyers bogyó, vagy az elzúzott bogyóból készült tea (10 g 200 g vízre) közismert háziszer mindenfajta elnyálkásodásnál, köszvénynél és reumánál, fehérjevizelésnél.

Vesegyulladásnál (kezdődő) nem adható.

Borral főzve (20 g 200g borral) vizelethajtó, a húgycsőben lerakódott homokot eltávolítja, de kiválasztja a szervezetben erjedésnek indult nyálkás anyagokat is. 
Olaja (ol. juniperi) sokat használt és dicsért háziszer vese- és epebántalmaknál, csúznál és reumánál. 

A menses és terhesség ideje alatt és heveny vesegyulladásnál nem szabad használni.

A friss bogyóból készült kása is vizelethajtó. Hűlésből származó mirigydaganatoknál a  megtört borókát, 1 evőkanálnyit 6-7 deci vízzel megfúzzük és a leszűrt teát napközben víz helyett fogyasztjuk.

Olaja azonkívül közkedvelt bedörzsölő külsőszer. Vízkórnál, némely bőrbetegségnél, csúznál és reumánál. Némely vidéken még ma is, vízkór (hdyrops activus) ellen apróra vágott borókagyökérből és megtört borókából fürdő készül. A beteget beültetik, a fürdőkádba, hogy csak a nyaka látsszék ki a meleg vízből. Amikor már jól megizzadt, kendőbe burkolva ágyba viszik és újabb izzasztás után szárazra dörzsölik.
Néha az izzasztás fokozására még boróka-bogyó forró teát is kap a beteg. E fürdőt többször megismétlik.

Régi időkben a kolera elleni védekezésnél az emberek nyakukba akasztva borókával és borssal töltött zacskót hordtak. 

Vesebajoknál
Rp. Fol. sennae
Fruct. juniperi aa. 20 g
Fol. menth. pip.
Rhizom. calami aa. 40 g
Szokásos főzet készül.

Vértisztító tea
Bojtorján gyökér, borókafa, 60-60 g  
boróka, tarackbúza 30-30 g,
édesgyökér 20 g.
Szabály szerinti teát készítünk.

Vizelethajtó tea reumánál, vesebajnál
Végy tövises iglicből,
borókából,
tengerihagymából, csipkebogyóból 
10-10 g 1 liter vízre és főzzed azt 5 percig.
Az ülepedés után átszűrt főzetet 24 órűn belül fogyasszuk el.

Gyomorbalzsam
(Rosszullét, hányiger és gyomorgörcsnél.)
Végy 5-5 g üröm,
keserű lóhere, 
zsurló 
ezerjófűvet,
10-10 g
boróka, 
cickafark,
orbáncfű, csipkebogyó,
tárnicsgyökeret
és 1 g borsmentaolajat,
tegyed tágas edénybe és öntsd le 1 liter 70%-os alkohollal.
8 napi állás és többszöri felrázás után szűrd meg.
Szükség esetén 1 pálinkás pohárnyit.
Ez a pálinka a hólyagzáró izomzatra is jótékony hatással van.







Görvélyfű, görcsös. Grindelia

Görvélyfű, görcsös.
Scrophularia nodosa.


Torokgyíkfű, szakafű, fekete csalán, göcsgyök, álarcvirág.
Knotige Braunwurz.

Mirigybajoknál és görvélykórnál régóta használják. Aranyérnél kenőcsöt készítenek. Nagy adag veszélyes lehet.

Grindelia
Grindelia robusfa.


Kaliforniában, Dél-Amerikában honos gyógynövény. Herbája és az abból készült kivonat (extractum) hazájában régen használt gyógyszer asztma, asztmagörcs, hörghurut, szamárköhögés, bőrgyulladás esetében. Allergikus érzékenységnél eredményes kísérletek folynak.

2011. augusztus 17., szerda

Fürdők II. Cserfakéreg-Lenmag-Görögszénapor

Cserfakéregfürdő-Kocsánytalan Tölgy

A cserfakéregnek csersav (tannin) tartalmánál fogva van jelentősége. Elsősorban ipari célokra, de nem utolsó sorban gyógyászatilag is sok oldalúan felhasználható. Csersavon kívül gallussavat, quercin-keserűt, citromsavat, pektinsavat, cellulozét, foszfort, ként és sósavat stb. tartalmaz.

Bőrbetegségek némelyikénél, izom és izületi reumánál egész fürdőt alkalmazunk úgy, hogy 1 kg cserkérget 3 l vízzel 2 literre befőzünk és a szüredéket a meleg fürdőhöz öntjük.

Aranyér és aranyérvérzésnél, végbélelőesésnél, végbélsipolynál, fehérfolyásnál, rendellenes női vérzéseknél, altesti gyengeségnél (ágybavizelésnél), meleg 35-37 °C fokos 115-20 percig tartó fürdő hasznos.
Továbbá fagyásnál, lábizzadásnál, egynémely makacs bőrbajnál is igen jó hatású.
Kötéseket és borogatásokat alkalmazhatunk igen jó eredménnyel kiütésre, kelésre (furunculosis), mirigydaganatra.

Borogatásokat szokás feltenni altesti gyöngeségnél, lágyék és hastájon fellépő mirigydaganatra.
Pótolhatatln kitűnő gyógyszer a cserfakéreg forrázat, a legtöbb női bajnál (így fehérfolyásnál, hüvely- és anyaméhgyulladásnál, vérzéseknél, sőt az anyaméh rákos megbetegedéseinél is). Igen gyakran ezekben az említett esetekben a cserfakéreghez zsurlót is tehetünk, legtöbbnyire azonban tiszta cserfakéreggel készítjük el a szükséges mennyiségű (100g 1 l vízre) cserfakéreg forrázatot.

Orrkatarrusnál (katarrus=hurut) a foghús és szájnyákhártya betegségeinél cserfakéreg forrázattal öblítést végzünk.
Bélkatarrusnál, bélvérzésnél, vastagbékatarrusnál, (és ott, ahol a székletétel véresen nyálkás), igen ajánlható gyógyszer a cserfakéreg-forrázat. Rekedtségnél, torok- és mandulagyulladásnál öblítő vizet készítünk. Általában a légzőszervek megbetegedéseinél igen hatékony. (lásd még cserfakéreg alatt).

Lenmag (Kataplasma)


A len ipari feldolgozása folytán, mint vászon, a magból kivont olaj és a belőle kivont kence és festékek révén igen értékelt ipari növény.
A lenmagból készített lisztet, mint lágyító háziszert már mindenki használta. A lenmag-lisztet forró vízzel, vagy tejjel péppé főzzük és lenvászon közé téve, amilyen melegen elbírjuk felrakjuk és addig váltogatjuk az időközben esetleg kihűlt kötést, míg a daganat annyira meglágyul, hogy felfakad.

Felhasználjuk kelés (abscessus, furunculuc), kelevény, karbunkulus, de minden más bőrön támadt daganatra.
Belsőleg, rendesen medveszőlő levéllel keverve máj-, hólyaghurutnál kitűnő. A gorombán megőrölt mag beöntésre is használatos.

Görögszénapor


Felhasználásban teljesen azonos a lenmagliszttel, azonban daganatok és kelések oszlatására gyorsabban és erősebben hat. Éppen úgy kell elkészíteni és alkalmazni, mint ahogy a lenmaglisztnél leírtuk.
A légzőszervek elnyálkásodásánál belsőleg is felhasználható száj és toroköblítésre, gyulladásnál és légzési nehézségeknél igen jó. (Egy kávéskanálnyi görögszénaport egy csésze vízre.)



Növényi fürdők I.( fenyő-zabszalma-zsúrló-kamilla)


Fenyőfürdők

vörösfenyő
A természetben rejlő minden erőt fel kell ismernünk és testi, lelki erőnk szolgálatába kell állítanunk.
Amikor a mezők virágainak illata átjárja és átitatja az egész tájat és sétánkat oly lélekemelővé teszi, már belélegzésükkel is más lesz közérzésünk, idegeink megnyugszanak. Nemcsak azért, mert ózondúsabb a levegő, nemcsak azért, mert a szemnek jólesik a tarka, vidító, környezetbeli kép, hanem azért is, mert a virágok szerteáramló illata a légzést mélyebbé és könnyebbé teszik. Gondolunk csak a fenyőerdő fűszeres, kellemes illatára, mely üdítően telíti a levegőt s a vérkeringésre, de az egész emberi szervezetre is közvetelenül jótékony hatású.
Az összes fenyőfajták (vörös-, boróka-, jegenyefenyő) kivonatait, rügyeit, ágacskáit megfőzzük és a száradékot öntjük a meleg fürdőhöz.
Ezeket a fürdőket elsősorban idegbántalmaknál az idegek megnyugtatására és erősítésére használjuk, úgy hogy a meleg fürdőket hetenként 2-3-szor adagoljuk.
Köszvény és krónikus reumánál, izület és izomfájdalmaknál, melyek reumás megbetegedésre engednek következtetni, kitűnő hatásokat lehet elérni meleg teljes-fenyőfürdővel.
Angolkóros, mirigybántalmas gyermekeknek szénapolyva fürdők mellett változatosságból fenyőfürdőket is adhatunk.
Csontgyulladásnál és más csont megbetegedésnél ugyancsak a meleg fenyőfürdőkkel támogatjuk a betegség javulását. Nemcsak egész, hanem részfürdőket is készíthetünk, amikor egyes tzestrésznek meleg fürösztését végezzük, lábak, lábujjak, kar, kézfej, stb. köszvényes, reumatikus fájdalmainál.
Tüdő és légzőszervek katarrusánál* (hurut) a különböző fenyőféléket összevagdaljuk, elszercskázzujk és főzés közben vagy mindaddig, míg gőzölög fölébe hajtjuk fejünket, vagy egy tölcsér segítségével felfogjuk a gőzöket és belélegezzük.
Természetesen esetleg nélkülözhetetlen egyéb gyógytényező: kvarc, napfény, levegő, rövidhullám stb.

fenyőág
boroka_bogyó


Zabszalmafürdő

Általában ott és úgy használjuk, mint a szénapolyvát. A zabszalma jóhatású, biokémiailag ható sókat tartalmaz (kálisókat, kovasavat, sósavat, foszforsavas és kénsavas sókat)
A főzési arány: 1 kg zabszalma 5 l vízre.

Zsúrlófű-fürdő

zsurlófű
A zsurlót (békarokka, csikófark, cingrát, farkfű, kannamosófű, tálmosófű, zsonja, stb.) mindenki ismeri, falun még ma is ezzel súrolják és dörzsölik, mintázzák ki a fémedényeket, magas (17% kovasav) szilikát-tartalma folytán. Ezenkívül tartalmaz kénsavas sókat, mészsót, a konitsavat és növényi keserűt. A természetgyógyászok régen használják belsőleg és külsőleg is.
Teljes fürdőt vesebajnál, vagy csak zsurlóval, vagy szénapolyvával, fenyőfélékkel keverve készítik.
Vizelés nehézségnél, hólyag, vese, epekő és homok bajoknál és ezeknél fellépő görcsöknél hatásos ülőfürdőt készíthetünk belőle 10-15 perces időtartalommal 35-40 fokos C meleg mellett.
Köszvényes csomókat, és duzzadmányokat a lábon, kézen meleg zsurlófürdővel gyógyíthatunk.
Gyomor bántalmaknál akut és krónikus hólyagbajnál, vesemedence és hógycsőgyulladásnál, epegörcsnél forró borogatással megnyugtató eredményt lehet elérni.
Lábduzzanatokra, gyulladásos tyókszemre, hallási zavaroknál és fülbajnál, csontbajoknál eredményt láttunk zsurló melegkötésekkel, amint hogy scrofulosisos daganatra is lehet használni.
Ezeket a borogatásokat, kötéseket 2-3 óránként újítjuk meg. Ott, ahol látszólagos rosszabbodás állna elő azáltal, hogy savas mivoltánál fogva túl erős a hatása a teafőzetnek, illetve a borogatásnak, ott elégedjünk meg - különösen nyitott sebeknél - azzal, hogy meleg főzettel mossuk a sebeket.
Az orr-, torok-, gége-, szájbajoknál, fülkimosásra, fogdaganat és foghús betegségeknél, úgyszintén torok és garat gyulladásnál a belőle készült főzet vagy forrázat igen jótékony hatású.
A fent felsorolt betegségeknél magát a zsurló füvet használjuk, vannak azonban esetek, amikor fokozzuk a hatást más füvek hozzákeverésével, pl. hólyagkatarrusnál, amikor petrezselymet, csipkebogyót és medveszőlő levlet keverünk hozzá és így készítjük szabály szerint a teákat. (A keverékből egy evőkanálnyit 1/4 l vízre.)
Igen sok értékes gyógyhatású teakeveréknek elengedhetetlen alkotó része. Hatóanyagát az egyetemes orvosi tudomány is felismerte, sőt legújabban tüdőbajnál injekció alakjában is adagolják.
Bármennyire lenézett növény is a zsurló, bármennyire irtják a mezőgazdák, mint fel nem használható gazt - mert az állatállomány nem eszi - egyike a legértékesebb gyógynövényeinknek.

Kamillafürdő

kamilla virág
Sokoldalú felhasználása miatt mesterségesen is termelik. Mint háziszer sehol sem hiányozhat. Virágzatának értéke a növényt hazai gyógynövényeink Kohinoorjává teszi. Itt csak külső felhasználását említem. (L. orvosi székfű)
Kamillás egész fürdőt készítünk kiütéstől megviselt és scrofulotikus gyermekeknek. Egy egész gyermekfürdőre 1/4-1/2 kg teát forró vízzel leforrázunk és 10 percnyi állás után a megszűrt teát az elkészített melegfürdőhöz hozzáadjuk.
Ha a csecsemőket szél- és bélgörcsök zavarják és emiatt nyűgösek, úgy a naponta alkalmazott fürdőhöz kamilla forrázatot tegyünk. A kamillafürdő mindenképpen pótolja a szénypolyva-, zabszalma- és fenyőfürdőket.
Elhanyagolt sebeknél fájdalom csillapító és sebet tisztító.
Igen jótékonyan hatnak a fagyos daganatra és fagyos testrészre alkalmazott kamillafürdők. gyulladásra, gennyesedő daganatra (furunkulus) gyors és biztos érlelő hatású a kamillakötés. (Lásd: szénapolyva-kötés.)
Kötőszövet-hártya gyulladásnál kamillateából készült borogatásokat és mosásokat végzünk, amikor az ólómecetes borogatásokkal nem érünk célt.
Aranyérre kamilla-kötést helyezzünk és lemossunk, főleg székelés után. Fülfájdalmaknál kamilla-zacskókat melegen alkalmazunk, amilyen melegen csak elbírja a beteg és úgy rakjuk fel, mint a szénapolyva kötéseket.
Ha hirtelen kis zsákot nem tudunk készíteni, úgy a sűrű lenvászon ruhán átszűrt teamaradékot összegöngyölve, melegen felkötjük a fülre.
Felfúvódásnál, kólikánál, bél- és hasfájdalmaknál a meleg kamilla-kötés elsőrendű hatású.
A kamilla gőze fülfájdalom, gennyesedő középfülgyulladás, orr katarrus eseteiben jó eredményű. Használhatjuk a kamilla gőzöket hólyag katarrusnál* is.

Görögszéna

Trigonella foenum graecum.


Lepkeszeg- Bockshornklee.

Hatóanyaga: nyálka, cholin, mannogalacton, saponin, trigonellin alkaloida, stb.
Kitűnő lágyítószer, amiért is majd minden daganatra (furunkukus, karbunkulus, tumor) durván proított magjából vizes pépet főznek és borogatást alkalmaznak. Toroköblítő (zsályával is keverve) gyulladásoknál. Kiválasztó és tisztító kúráknak, így elsősorban reuma és köszvénynél rendszerint a teakeverékek lényeges alkotórésze. Kezdődő tüdőtuberkulózis, hirtelen lesoványodás és lépbajok esetében kedvező gyógyeredményt lehet, elérni (Madaus).
A dorg a magja, illetve lisztje; jellegzetes szaga van. Külsőleg sűrű pépet főznek belőle, úgy alkalmazzák.
A görögszéna-por alkalmazását lásd még növényi fürdők alatt.

Tisztító kúrához:
Rp. Herb. milefol.
Herb. centaurii
Herb. hyperici.
Fol. betulae
Fol. urticae aa. 10 g.
Cort. frangulae
Farina foeni graeci aa. 25 g.
M. f. spec. 1 evőkanál 2 1/4 l vízhez 2-3 percig főzni, naponta egyszer 1 csészényit.



Gönye

Bryonia dioica (alba)


Fekete-, büdös gönye, piros gönye, vöröshéjú földitök
Rotbeerige Zaunrübe, Weiße zaunrübe

A fekete és piros gönye gyökere képezi a drogot. A két növény között az a különbség, hogy a feketegönye (bryonia alba) pártája sárgászöld, bibéje kopasz, bogyója fekete, míg a piros gönye (Bryonia dioica) pártája sárgásfehér, bibéje érdes vagy bolyhos, bogyója vörös. A levelek mindkettőnél karéjosak, a feketegönye levelei ezenkívül érdesek is.
Hatóanyaga: gyökerében bryonin és bryonidin, gyanta és nyomokban illóolaj.
A gyökér főzete hashajtó, húgyhajtó, hószámfakasztó; genny és bőrizzadmány levezetésére is szolgál. Mellhártyagyulladás hatásos gyógyszere. 
Mérges.




Paprika

Capsicum annuum
Spanischer Pfeffer


Hatóanyaga: capsicin, capsantin, ascorbinsav, (C-vitamin) stb.
Kedvelt fűszer. Hatása elsősorban C-vitamin tartalmán alapszik. Étvágygerjesztő, izzasztó, vizelethajtó.
Alkoholos kivonata sokat használt külső szer reuma, zsába, köszvény, oldalszúrás, hajhullás ellen, mint bedörzsölő.

paprika virág





2011. augusztus 14., vasárnap

Gesztenye, szelíd

Castanea sativa.


Jóféle gesztenye.
Eßbare Kastanie

Olajbarna hasadozott kérgű. Kis-Ázsiában honos, de nálunk a Dunántúlon is megtermő magas fa, mely szereti a kovasavat tartalmazó, mész-szegény talajt, enyhe éghajlatot. Levele lándzsás, kemény, keskeny, alul molyhos. A barka halványsárga.
A drogot levelei képezik (castaneae folium).
Hatóanyaga: cseranyag, glycosida, zsír, pektinanyagok.
Elsősorban görcsök és szamárköhögés ellen használják. 
Gyümölcse és kérge ezenkívül gyomor, bélhurut, orrvérzés, vérköpés, lumbago (ágyékzsába) gyakran használt gyógyszere.
Levelének főzetét görcsös köhögés, kivonatát szamárköhögés ellen rendelik.
Gyümölcsének héja csersav tartamánál fogva a hasmenés háziszere.





2011. augusztus 9., kedd

BELÉNDEK - Hyosciamus niger

-Mérget tartalmazó gyógynövény-

Szemetes talajon, utak mentén fordul elő.
A bróm készítmények kiszorították ezt az értékes, az idegrendszerre ható gyógyszert.
Reszkető hűdés, öregségi reszketésnél bróm helyett adagolják, amellett fájdalomcsillapító és nyugtató. 
Ebben a tekintetben az ópiumhoz hasonló hatású azzal a különbséggel, hogy székrekedést nem okoz.
Hasonszenvi gyógyászatban kedvelt szer. 
Levele és magja a drog







TIMCSI GYÓGYNÖVÉNYKERT

FIGYELMEZTETÉS!

A Timcsi GyógynövényKert egy információs jellegű weboldal, amelyet orvosi szakvélemény nélkül nem szabad alkalmazni.
A Timcsi GyógynövényKert szerzője nem gyógynövényszakértő, minden, amit itt leírtam a források közt szereplő könyvekből, internetes oldalakról származik.

Ha komolyan beteg vagy, mindenképpen fordulj orvoshoz, ha pedig gyógyszereket szedsz, akkor is kérd ki a orvosod véleményét a gyógynövények használatáról.
Még akkor is, ha esetleg dédnagyanyád hagyományozta rád a gyógynövények használatának technikáját, mert minden ember másként reagálhat, esetleg allergiás lehet valamely összetevőre.

Felmerülő egészségügyi probléma esetén mindig konzultálj orvosoddal.

A Timcsi GyógynövényKert szerzője nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyeket az önállóan, segítség nélkül, kizárólag az Timcsi GyógynövényKert oldalon szereplő informácókra támaszkodva elvégzett, abbahagyott vagy nem megkezdett gyógykezelés okoz.

További részleteket itt olvashatsz:
http://timcsigyogynoveny.blogspot.hu/2012/10/figyelmeztetes.html

KIEMELT BEJEGYZÉS

ÉDESKÖMÉNYTEA

A zellerfélék családjába tartozó édeskömény a Földközi-tenger medencéjéből származik, ahol a réteken és hegyoldalakon vadon terem. Jel...

IDŐJÁRÁS

111

lap tetejére

222

lap tetejére